Warning: touch() [function.touch]: Unable to create file /var/www/matisz.hu/web/typo3temp/locks/68d0367adde3fbc2d633d2dd049cb122 because Permission denied in /var/www/clients/client7/web16/web/t3lib/class.t3lib_lock.php on line 170
Magyar Tartalomipari Szövetség: Külföldi tapasztalat

Külföldi tapasztalatok

A használhatóságról és ezen belül az e-közszolgáltatások weblapjainak használhatóságáról rendkívül kiterjedt szakirodalom áll rendelkezésre.

Közzéteszünk két közel 100 linket tartalmazó gyűjteményt, amelyből néhányat az alábbiakban is értékelünk.

A Usability (újabb nevén Information Building) egy most szerveződő diszciplína. Ha el akarjuk helyezni a jelen projektet a rendelkezésre álló (és a rendelkezésre álló idő alatt átnézhető) szakirodalom által kijelölt térben, abból a szempontból kell vizsgálódni, hogy a használhatóság lényegéhez, fogalmához, a használható rendszerek tervezéséhez milyen elképzelésekkel közelítenek. Ebből fog következni, hogy mit és hogyan érdemes majd tesztelni.

Leavitt- Shneiderman: Research-Based Web Design & Usability Guidelines, 2005, 300 o.

Letisztult és korrekt szerkesztésű, jól olvasható, sok évtizedes tapasztalatra épülő könyv a használhatósági tesztelésről, az amerikai kormányzat kiadásában. Kb. 150 tesztet, és tesztelendő kritériumot sorol föl ad-hoc csoportosításban:

1. A tervezési folyamat, 2. A felhasználói élmény optimalizálása, 3. Akadálymentesség kérdései, 4. Hardver- és szoftverproblémák, 5. A kezdőlap, 6. A megjelenés, 7. A navigáció, 8. Görgetés és lapozás, 9. Fejlécek, címkék, 10. Linkek, 11. Szövegek, 12. Listák, 13. Képernyős eszközök, 14. Multimédia, 15. Web-tartalom készítése, 16. Tartalomszervezés, 17. Keresés, 18. Tesztelési módszerek

Ezt az ad-hoc-nak tűnő felosztást egy sok éves szakértői rendező munka eredményének mutatja be. Azonban nem visz közelebb a használhatósági problémák természetének megértéséhez.

A teszteket osztályozza fontosság és megalapozottság szerint. A fontosság a felhasználó szempontjából vett tulajdonság, a megalapozottság pedig a tesztkritérium kutatottsága és előfordulási gyakorisága a szerzők által vizsgált irodalomban.

Néhány tesztpéldát a jelen tanulmányba átvettünk.

Rubin-Chisnell: Handbook of Usability Testing, 2008, 380 o.

A tesztelés módszerének sok apró praktikus fogását és szempontját ismerteti. A használható tartalom tervezéséhez megfogalmazza a következő elveket:

  • El kell szakadni a technológiai szemlélettől. (Ez rendben van. Azonban semmit sem mond arról, hogy helyette a tervező és a tesztelő milyen elveket kövessen. A bemutatott módszerek nem elvek, hanem ad-hoc technikák.)
  • Szem előtt kell tartani a célközönséget. Kölnösen ott, ahol ugyanazt az alkalmazást más célközönség felé is kívánjuk nyújtani. (Azonban semmit sem mond a célközönségek ontológiájáról: milyen célközönségek léteznek, és mi lenne a használhatóság számukra.)
  • Ne váljon el a kezelői interfész tervezése a rendszer többi részének tervezésétől.

Brinck-Gergle-Wood: Usability For The WEB, 2002, 500 o.

Tervezési és tesztelési technikákat ismertet. Fölismer néhány alapesetet, amire a használhatósági problémák visszavezethetőek:

  • Érzékelési problémák
  • Navigációs problémák
  • Emberi rövidtávú memória (Human STM) korlátai
  • Fölismeri a gyors rendszerek, mint például a helyfoglalás, használatakor fellépő szinkronizálási problémát. (Azonban ezt felületesen értelmezve összekeveri az adatkonzisztencia kérdésével.)

Tehát a mi szempontunkból egyikük sem tekinthető irányadó, fontos műnek.

Van der Wulp: Style Guide for Corporate Websites for Ministries, 2007, 95 o.

A holland kormány gondozásában megjelent, kormányszervek számára készített ajánlásgyűjtemény. A kiadás idejére kb. 30 kormányszerv eleget tett az ajánlásnak. Hasznos gyakorlati javaslatokat ad.

A) Fölismeri, hogy a struktúra, a tartalom, a stílus, a megjelenés és a funkcionalitás egymástól elválasztandó és külön kezelendő rétegek. Ebben nagy lépést tesz az URM-szerű modell irányába.

B) Nomenklatúrát fogalmaz meg a struktúra-rétegben a honlap fölépítéséhez. Tartalomjegyzéket és szabványos lapneveket ír elő.

C) A stílus-rétegben előírásokat ad a szóhasználat, a nyelvhelyesség, mennyiségek és mértékegységek, a telefonszámok és egyéb formális elemek számára.

D) A funkcionalitás-rétegben megfogalmazza, hogy az űrlapok kitöltésénél kerülendők az ügyfél gépére letöltendő technológiák, mint pl. JavaScript.

E) Fölismeri, hogy a böngésző beállításai nehézséget okoznak az ügyfélnek: az ilyesmit vagy el kell kerülni, vagy segítséget kell hozzá adni.

Az eddig felsorolt publikációk

  • Pragmatikusak abban az értelemben, hogy adottnak veszik a szoftver-technológiákat, és így az elkészült honlapokat kutatás tárgyává teszik, mintha természeti jelenségek lennének.
  • Nem foglalkoznak a használhatóság lényegi tulajdonságaival, fogalmi megalapozásával, ontológiájával, így alapvető felismerésekhez nem jutnak el - lehetséges, hogy ez nem is céljuk.
  • Az üzleti világ szempontjait veszik figyelembe (még az egyébként kitűnő Leavitt- Shneiderman, 2005[1] is), ezért korlátozottan használhatók fel e-közszolgáltatások minőségének tesztelésére.

A projekt során megkértük az USA Egészségügyi Minisztériumának engedélyét a "Kutatás alapú web tervezés és használhatósági útmutatások" - Research-Based Web Design & Usability Guidelines, című kiadvány hazai díjmentes terjesztéséhez és fordításához. A kiadvány nagymértékben hozzájárulhat a hazai ügyfélbarát honlapok fejlesztéséhez. A kiadvány elektronikus változatát elhelyeztük a projekt honlap oldalán is.

További információk

Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) © 2011, MINDEN JOG FENNTARTVA