Warning: touch() [function.touch]: Unable to create file /var/www/matisz.hu/web/typo3temp/locks/8e0895aee1987aac54e457205b067c9c because Permission denied in /var/www/clients/client7/web16/web/t3lib/class.t3lib_lock.php on line 170
Magyar Tartalomipari Szövetség: HarperCollins e-könyvek ismét: közel hetvenezer aláírás - Sokféle modell van
oktatás / képzés > digitális írástudás
2011.05.27.

HarperCollins e-könyvek ismét: közel hetvenezer aláírás - Sokféle modell van

MATISZ válogatás a K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom - 2011. máj. 18. (20. szám) heti hírleveléből: HarperCollins e-könyvek ismét: közel hetvenezer aláírás -- Sokféle modell van; Bibliometria, scientometria, informetria -- de mik is azok?; Az olvasási készségre a továbbképzéshez, szakmaváltáshoz is szükség van; Olvassuk az online hírleveleket; Nem olvasnak kevesebben újságot -- de átrendeződött a piac; Az olvasástudás az életminőségre hat -- HUNRA-konferencia; Ingyen folyóiratok: Versita Open; HarperCollins e-könyvek ismét: közel hetvenezer aláírás -- Sokféle modell van; Ingyenesek az MTI hírei

HarperCollins e-könyvek ismét: közel hetvenezer aláírás -- Sokféle modell van

Május közepére, három hét alatt majdnem hetvenezren írták alá a HarperCollins e-könyvek közkönyvtári használatát korlátozó petíciót (link ITT). A petíció kezdeményezője, Andy Woodworth, a New Jersey állambeli Bordentown kisváros könyvtárosa, a 2010-es év egyik kitüntetettje mint Library Journal Mover & Shaker (link ITT), aki a könyvtárosok konferenciáján igen népszerűvé vált. Rengeteg s ms-t kapott, hogy figyeljen oda az aláírások növekvő számára. (ref.: HWJ)
Roberta A. Stevens, az American Library Association elnöke hétfői budapesti előadásában utalt arra, hogy a kérdés megoldása tárgyalást igényel. Nem lehet, hogy csak egyféle modell legyen, hiszen például a köz- és felsőoktatási könyvtáraknak más-más igényei vannak. Az utóbbi pl. jellemzően birtokolni szereti a dokumentumot, míg ez előbbinek kevésbé van ilyen igénye. (MG)

Forrás: Libary Journal

Bibliometria, scientometria, informetria -- de mik is azok?

A tudományos tevékenységet értékelő ágak terminológiája nagy változatosságot mutat. A leggyakrabban használt kifejezés a bibliometria (bibliometrics), ezt követi a tudománymetria és az informetria (scientometrics, informetrics), de más fogalmak is használatosak (bibliometry, technometrics, scientometry, librametry, statistical bibliography). A DIALOG információtudományi adatbázisaiban a három leggyakrabban előforduló terminus közül a bibliometria megnevezés 1975 óta folyamatos növekedést mutat. Bár a szó francia, ?bibliometrie? alakját már használta Paul Otlet 1934-ben, az elnevezés Pritchardtól származik, aki 1969-ben a korábban használatos bibliográfiai statisztika helyett az új terminust javasolta. Meghatározása szerint a bibliometria matematikai és statisztikai módszerek alkalmazása könyvekre és más kommunikációs formákra.

A tudománymetria (scientometrics) a bibliometria orosz nyelvű megfelelőjeként született, majd az 1978-ban alapított Scientometrics cí­mű folyóirat népszerűsítette ezt a fogalmat Braun Tibor közreműködésével. A tudománymetria célja többrétű, nemcsak az egyes tudományágak szakirodalom formájában megmutatkozó teljesítményét méri.
A német 'Informetrie' szóból származó informetria (informetrics) szót a bibliográfiát és scientometriát is magában foglaló megnevezésként szokás értelmezni. A tudománymetria történetének átfogó ismertetése, köztük az 1743-ból származó legkorábbi citációs index és a három idevonatkozó fő törvény bemutatása (Lotka, Zipf, és Bradford törvényei a múlt századból) érdekes olvasmány angol nyelven.

Forrás: Könyvtári Figyelő, 2011/1., p.107-132. (jelszóval)

Az olvasási készségre a továbbképzéshez, szakmaváltáshoz is szükség van

Újra fellángolt a régi vita: kell-e például irodalomóra egy szakmunkásnak, vagy elég a szakmunkás képzés? ... A továbbképzéshez, új szakmákhoz viszont a megfelelő alapműveltség jelent jó hátteret, például a jó olvasási és matematikai készség. Ez utóbbiakban viszont a szakképzésbe kerülők enyhén szólva sem jeleskednek. ... a szakiskolai tanulók a harmadik világbeli szinten értik csak a matematikát, és sok közöttük a funkcionális analfabéta.

Forrás: HVG

Olvassuk az online hírleveleket

Hatékony elérést biztosítanak az e-mail alapú marketingeszközök: a KutatóCentrum felméréséből ugyanis kiderült, hogy az e-mailezők 88 százaléka elolvassa az érdekes tárgyú reklámleveleket, 98 százaléka pedig fel szokott iratkozni online hírlevelekre.
Az e-mailezők 98 százaléka szokott legalább időnként feliratkozni hírlevelekre, melyeket rendszeresen meg is néznek. A feliratkozók 39 százaléka általában végigolvassa őket, további 48 százaléka pedig beleolvas az ilyen üzenetekbe. Csupán 3 százalék nyilatkozott úgy, hogy azonnal törli a hasonló leveleket. 'A 45-54 évesek a leghálásabb célközönség: ők iratkoznak fel legnagyobb arányban hírlevelekre, amiket jellemzően el is olvasnak. A fiatalok ezzel szemben inkább csak átfutják az ilyen típusú üzeneteket' -- mondta el Györfi Anna.

Forrás: Prím

Nem olvasnak kevesebben újságot -- de átrendeződött a piac

Nincs veszélyben az írott sajtó, de átrendeződött a piac -- ezt a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke mondta a budapesti Vörösmarty téren rendezett sajtófesztiválon. Többen olvassák az ingyenes lapokat, de az olvasók száma nem csökkent, az továbbra is 6,5 millió.
Felmérések szerint Magyarországon 6,5 millióan olvasnak rendszeresen valamilyen lapot és ez a szám a fiatalokra is érvényes, a 15-25 évesek 66 százaléka olvas valamilyen újságot vagy magazint.

Forrás: Kossuth Rádió

Az olvasástudás az életminőségre hat -- HUNRA-konferencia

A Magyar Olvasás Társaság rendes évi konferenciáját pénteken kezdték meg a Berzsenyi Dániel Könyvtárban. A program szombaton is tart: sikeres módszereket mutatnak be. -- Az olvasás össztantárgyi feladat, ez a konferenciánk címe. -- Az olvasás nem egy tantárgy, hanem az egész oktatás maga, az iskola alapja. Ha ez megvalósult volna, ha nyilvánvaló volna, hogy ez mindenki felelőssége és lehetősége, akkor most nem ülnénk itt -- mondta megnyitójában dr. Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke. -- Minden tantárgy pedagógusának elemi érdeke, hogy a gyerek tudjon olvasni. Hiába van ez az álláspont, kellenek a technikák is, a módszerek, melyek által mindezt sikeresen lehet közvetíteni a gyerekek számára. Erről szól ez a konferencia.

Forrás: Vas Népe

Tizenöt perc hírnév az olvasásnak -- a rekordra törnek

15 perc hírnév az olvasásnak címmel egyéni rekordkísérletre készült a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) pénteken. A szervezők negyedórás együtt olvasásra vártak minden érdeklődőt délután egy órára. Minden résztvevőt arra kértek, hozza magával kedvenc könyvét -- akár e-book formájában is. A programot a FSZEK Központi Könyvtára előtt rendezték meg. Farkas Ferenc, a FSZEK munkatársa elmondta, mintegy ezer résztvevőre számítanak. A kísérlettel nem a Guinness Világrekordok Könyvébe készülnek bekerülni, csupán egy egyéni rekord felállítását tervezték, amelyet a jövőben további kísérletekkel próbálnak majd megdönteni.

Forrás: Metropol

Ingyen folyóiratok: Versita Open

Versita Open néven új tudományos folyóirat-gyűjteményt ajánlanak a lengyelországi fejlesztők a könyvtárosok figyelmébe (www.versitaopen.com). A jelenleg kétszáz folyóirat a világ minden tájáról és a tudomány minden területéről származik. Céljuk, hogy az olvasók és könyvtárosok számára a nagy tudományos kiadókhoz hasonló biztonságot, megbízhatóságot és egyszerű használatot biztosítsák, ezért a gyűjtemény nem nyílt forráskódú rendszert használ, hanem a MetaPress technológiára épül (www.metapress.com). A Versita nem szándékozik semmilyen üzleti modellt sem rákényszeríteni a részt vevő folyóiratokra, így a szerzői fizetési változatot sem. A nyílt hozzáférés mellett a Versita előfizetéses folyóiratokat is kínál, partnerei a Springer (www.springer.com) és a de Gruyter (www.degruyter.com). (ref.: HWJ)

Forrás: Versita

Ingyenesek az MTI hírei

A távirati iroda honlapján található tartalmakat egy egyszerű regisztráció után bárki elérheti. A szolgáltatás mindenki számára nyitott, így magánszemélyek, cégek és médiaszolgáltatók is ingyenesen juthatnak hozzá az MTI közszolgálati tartalmaihoz. A külföldi ügynökségek hírei és fotói azonban továbbra is fizetősek.

Forrás: MMOnlinePrím


Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) © 2011, MINDEN JOG FENNTARTVA