A KIT Hírlevélből

A következő híreket ajánljuk partnereink figyelmébe a K I T (Könyvtár - Információ - Társadalom) augusztus 19-i számából: Ne vegyél tankönyvet: kölcsönözz! - könyvtár kikerülve; Nagy robbanás előtt a villanykönyvpiac; Online videotéka az EnterNettől -- van-e szükség könyvári videótárra?; Nem akarnak fizetős tartalmakat az európaiak; Mekkora az internet?

Ne vegyél tankönyvet: kölcsönözz! - könyvtár kikerülve

Az elektronikus formában 'sokszorosított' könyvek és a használt könyvek piacának robbanásszerű terjedése miatt alaposan visszaesett a tankönyvek piaca az Egyesült Államokban -- írja a New York Times. Az egyik kiadó sajátságos ötlettel orvosolná a problémát: maga adná kölcsönbe a könyveket az egyetemi hallgatóknak. A Cengage Learning, az Egyesült Államok egyik legnagyobb tankönyvkiadója elébe ment a használt piac nyújtotta fenyegetésnek: maga adja kölcsön szeptembertől a tankönyveket a diákoknak. A könyvek ára az eredeti ár 40-70 százaléka lesz. A kölcsönzést választó diákok az internetről rögtön letölthetik a könyvek első fejezetét, majd dönthetnek arról, szükségük van-e a könyvre. Ha igen, a kölcsönzési időszak -- 60, 90, vagy 120 nap -- után dönthetnek arról, visszaviszik a könyvet, vagy megtartják és kifizetik a teljes árat.

Forrás: Pénzcentrum; New York Times

Nézd meg a magyar fejlettebb megoldást is: Interkönyv (mlinarics)

Nagy robbanás előtt a villanykönyvpiac

Az olvasógépek nem fárasztják már a szemet és egy feltöltéssel akár egy hónapig bírják. Akár most, a strandon, ragyogó napfényben is olvashatók az e-readerek, azaz szabad fordításban az elektronikus olvasógépek. Az OSZK Digitális Gyűjtemény Osztályának vezetője, Moldován István az elektronikus dokumentumok kínálatról szólva elmondta: a nagy nemzetközi ebook áruházak jellemzően kevés magyar nyelvű digitális könyvet tartanak, míg hazánkban egyelőre gyerekcipőben jár az e-bookkiadás. Előrébb járnak azonban a virtuális könyvtárak: a Magyar Elektronikus Könyvtár mintegy 7000 címet, a Digitális Irodalmi Akadémia tavaly őszi adata szerint több, mint 1300, az eredetihez képest javított kiadású kötetet tartalmazott. A Hallgatói Információs Központ mintegy 140 dokumentumot kínál. Idén január vége óta működik a Typotex Kiadó újítása, az interkonyv.hu címen elérhető honlap. Itt jogtiszta módon lehet szakkönyveket, akár fejezetenként (oldalanként kb. 34 forintért) is letölteni, miután a kereső és a fülszöveg alapján meggyőződtünk, hogy ez a téma szükséges számunkra.

Forrás: Népszabadság

Online videotéka az EnterNettől -- van-e szükség könyvári videótárra?

Az EnterNet új, Online videotéka szolgáltatásával több mint 700 mozifilm kikölcsönzésére nyílik lehetőség. A több mint 700 darabos, folyamatosan bővülő adatbázisból otthonról választható ki az esti mozifilm. Az online videotékában 498 Ft-tól lehetséges a kölcsönzés, mely összegért 24 órán keresztül érhető el a kiválasztott film. A filmek ez idő alatt -- ahogy a digitális televíziózásnál is -- tetszés szerint megállíthatóak, vissza-és előre tekerhetőek, vagy akár újra megtekinthetőek.

Forrás: Prím

Nem akarnak fizetős tartalmakat az európaiak

A kontinensen tavaly elvégzett felmérés arra mutat rá, hogy az európai felhasználók nem lennének hajlandók fizetni az online tartalmakért, ezen az állásponton pedig a kalózkodás visszaszorítása sem változtatna. Az Eurostat által elvégzett felmérésben a tavalyi év folyamán több mint 211 ezer felhasználót kérdeztek meg a kontinensen az online tartalmak elérhetőségéről alkotott véleményéről. A válaszokból úgy tűnik, hogy a közösségen belül nem szívesen fizetnének a prémium besorolású tartalmakért, a nagy többség ugyanis úgy véli, hogy ezen árakat már beleépítették az előfizetési díjakba, a tartalom pedig eleve ingyen is elérhető.

Forrás: Sg.hu

Mekkora az internet?

A internet behálóz mindent a vásárlástól kezdve a bankügyletekig. De mégis mekkora lehet a web? A Microsoft Bing nevű keresőjének fejlesztői több mint egybillióra (1.000.000.000.000) teszik a honlapok számát. Egy, a Google blogján olvasható bejegyzés azt állítja, hogy a legnépszerűbb keresőmotor több, mint egybillió egyedi webcímet indexel. Vagyis kijelenthető, hogy több honlapcím van, mint amennyi az emberek száma a Földön. A kék bolygó teljes lakosságát jelenleg 6,7 milliárdra teszik. Vagyis 150 weboldal jut minden egyes földlakóra. Lefordítva: ha csak 1 percet töltenénk egy webhelyen, akkor is 31 ezer évig nem kéne mással foglalkoznunk, mint netezéssel, ha mindent meg szeretnénk nézni a világhálón. A Bing-keresőn található statisztika sokkal nagyvonalúbb az internet elolvasásával kapcsolatban. Állítása szerint hatszáz ezer évtizednyi, megállás nélküli olvasás szükségeltetik a 'háló' teljes befogadásához.

Az IWS adatai alapján a legtöbb internethasználóval rendelkező országok a következők:

1. Kína (298.000.000 internetező vagy összlakosságának 22,4% -a),

2. USA (227.190.989 vagy összlakosságának 74,7%-a),

3. Japán (94.000.000 vagy összlakosságának 73,8%-a),

4. India (81.000.000 vagy összlakosságának 7,1%-a),

5. Brazília (67.510.400 vagy összlakosságának 34,4%-a).

Magyarország a 43. helyen áll 5.215.400 felhasználóval, ami a lakosság 52,5%-át teszi ki.

Forrás: iS!TE

---