Hazai tapasztalatok

A NOSZA Egyesület (www.jogalkotas.hu) több éve végez vizsgálatot  a Minisztériumi honlapok tekintetében az Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény bizonyos szempontjai alapján.  Jelenleg a 2009. január-augusztus időszakra vonatkozó összesített elemzésben olvashatók, arról, hogy a minisztériumok milyen mértékben tartották be az Elektronikus információszabadságról szóló törvény jogalkotással kapcsolatos részeit.
Ugyanitt, 2007 közepe óta a KÖTHÁLÓ-val együttműködésben folyamatosan monitorozott a megyei és az 50.000 főnél nagyobb lakónépességű városok önkormányzatainak honlapjait az Elektronikus Információ-szabadságról szóló 2005. évi XC. törvény bizonyos szempontjai alapján.

Az elektronikus információ szabadság gyakorlati érvényesüléséről az Eötvös Károly intézet is végzett kutatást Állami intézmények és önkormányzatok honlapjain megjelenő információkat vizsgálták alapvetően más
Módszerekkel, mint a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete -KTI. Talán a kis minta okán sem törekedtek arra, hogy statisztikai szempontokból is elemezzek az egyes honlapokon megjelenő információkat és az állami (önkormányzati) intézmények adatközlési gyakorlatát.

A Magyar Tudományos Akadémia KTI Átlátható állam - Kivele 2009 (http://econ.core.hu/) vizsgálata megközelítésének újdonsága éppen az, hogy úgy tekint az állami intézmények honlapjaira, mint amelyek bizonyos szempontok szerint egységesek, ugyanazokat az információkat tartalmazzák, vagy ezen információk hiányoznak róluk. Tehát léteznek olyan jellemzőik, amelyek menten egy egyszerű statisztikai elemzés is elvégezhető. Ezt a módszert mar alkalmazta az MKIK GVI az egyetemi honlapok információtartalmának elemzésekor.

Kivele 2009 vizsgálatának célja az volt, hogy adatokkal es ezen adatok elemzésével alátámasztott
kijelen-téseket tehessenek arról, hogy a magyar állami intézmények információközlő gyakorlata mennyiben felel meg az elektronikus információ-szabadságról szóló törvény követelményeinek, azaz mennyiben tekinthetők jogkövetőnek ebből a szempontból a magyar állami intézmények?

A vizsgálat során a részletes elemzés előtt röviden ismertetik a törvény fontosabb, az elemzés kiindulópontjaként szolgáló részleteit. Ezután bemutatják azt az adatbázist, amelyre az elemzés épül, majd leíró statisztikák segít-ségével elemzik elsőként a teljes adatbázist, majd összehasonlítják a magyarországi minisztériumokat és
országos hatáskörű szerveket az általuk felügyelt intézményekkel, végül pedig a magyar minisztérium honlapjait vetik össze külföldi minisztériumokéval.

Az állami intézmények átláthatóságának, a jogkövető magatartás teljesülésének világosabb megragadásához létrehoztak egy összefoglaló mutatószámot, az "Elektronikus információ-szabadság Törvény-tisztelet Indexet" (ETI). Az ETI azt méri,hogy egy adott állami intézmény honlapja mennyiben felel meg az Eitv által meghatározott követelményeknek.

Izsó-Hercegfi:  Website-ok minőségbiztosítása … automatikus site-értékelő eljárások. ITTK kutatási jelentés, 2004. október, 8 o.

Automatikus tesztelési eljárásokat ismertet, melyekkel naplózni és mérni lehet az ügyfél bolyongását a tartalomban. Elsősorban ergonómiai megközelítésű kutatásról van szó, az eredmények leginkább a reklámok hatékonysági tervezésénél lehetnek hasznosak.


Vitályos: Az elektronikus tartalmak minőségi és biztonsági kérdései felhasználói nézőpontból, 2008, 15 o.

A) Azt az álláspontot képviseli, hogy a használhatóság diszciplínának 3 lábon kell állnia, ezek: a standard technológia, a szabályozás és a honlapértékelés-tesztelés.

A standard technológia szükségességét két okkal indokolja:

  1. A legtöbb használhatósági kérdést az okozza, hogy minden rendszer más-más technológiával készül, és ezek a megtanulása nehézségeket okoz nem csak az ügyfélnek, hanem még a szakembernek is.
  2. Minőségi-használhatósági igények megfogalmazását és értékelését-tesztelését csak valami rögzített fogalomkészlethez képest lehet megtenni, amit leginkább egy technológia jelölhet ki. Hiába próbáltuk volna megfogalmazni, hogy milyen legyen a személyi számítógép, amikor még csak a fantáziánkban létezett. Azt, amin a használhatósága vagy használhatatlansága múlik, nem lehetett volna megfogalmazni.

B) Megfogalmaz a használhatóság (információépítés) témakörében néhány alapvető felismerést:

  1. A popularitás és a professzionalitás szétválasztásának szükségessége. A e-közigazgatás a professzionalitás világába tartozik.
  2. A professzionalitás világában az ontológiai megalapozottság, a szemantikai korrektség fontosabb az ergonómiai kérdéseknél.
  3. Rávilágít a referenciamodell szükségességére, amely fogalmi rendezést és ontológiát ad egy diszciplínának. Az informatikában eddig, az elmúl 60 évben 4 komoly, referenciamodellnek tekinthető megalapozás született. A használhatóság (információépítés) diszciplína is megérett egy modell kidolgozására.
  4. Megfogalmaz néhány pszichológiai elvet, amelyek figyelmen kívül hagyása lehet a használhatósági kérdések hátterében:
  • Tárgyállandóság elve (Object Permanency Principle)
  • Jártasság elve (Familiarity Principle)
  • Az emberi rövidtávú memória korlátai - ezt [3] is fölismeri.
  • A kezelői felületek kettős természete (HCI: learn and do dulality)
  • A böngészés-keresés dualitásának elve (browse and search dulality)
  • A 6 látvány elve (6 sights principle)

További információk

Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) © 2011, MINDEN JOG FENNTARTVA